"Csörgő Attila a fiatal magyar művész-generáció egyik legismertebb, rangos nemzetközi kiállításokon, vásárokon szereplő képzőművésze. 1999-ben a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában képviselte hazánkat, 2001-ben Munkácsy-díjat kapott, 2003-ban az Isztambuli Biennálén, 2008-ban a Sydney Biennálén bemutatott Möbius-tér című munkájával elnyerte az Európa egyik legjelentősebb médiaművészeti elismerésének számító Nam June Paik-díjat.
Munkáiban a művészet és a tudomány határterületeit kutatja, saját maga által tervezett, mérnöki pontossággal kivitelezett szerkezetekkel, fényképezőgépekkel, optikai gépezetekkel kísérletezik, amelyek egyaránt árulkodnak játékos, humoros és filozofikus gondolkodásmódjáról. Gyakran meglepő és szórakoztató kísérleteiben azon mozgások és jelenségek láthatóvá tétele és megalkotása érdekli, amelyek az emberi szem számára felfoghatatlanok. Tárgyai szinte geometriai törvények reprezentációi, amelyeket többnyire szokatlan helyzetekbe hozott, hétköznapi anyagokból, tárgyakból épít és barkácsol össze. Síkba kiterített térbeli tárgyai, vagy az emberi szemmel be nem fogható dimenziók bemutatása dinamikus és állóképszerű kettősségükkel rendkívül látványos művek."
"Attila Csörgő is one of the best-known young Hungarian artists, who is featured at prominent international exhibitions and art fairs. In 1999, he represented Hungary in the nation’s pavilion at the Venice Biennale; in 2001 he was awarded the Munkácsy Prize; he participated at the Istanbul Biennale in 2003, and the Biennale of Sydney in 2008; his Möbius Space earned what is one of the most important European recognitions in media art, the Nam June Paik Award.
His works explore the adjoining territories of art and science. He makes experiments with carefully engineered devices of his own design, with cameras and optical apparatuses – investigations attesting to a mindset that is playful and humorous, as well as philosophical. With the often surprising and amusing experiments, he tries to create and visualize motions and phenomena that are imperceptible for the human eye. He assembles his objects, which almost function like representations of rules of geometry, from everyday objects and materials, which he places in unusual situations. Spreading out objects in two dimensions or representing dimensions hidden from the human eye with their duality of dynamism and stillness result in very spectacular works."
http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=478&menuId=43
