Lebegés

„Az elképzelés arról, hogy megszabadítsanak egy tárgyat a gravitáció erejétől, meglehetősen zavarba ejtő és ugyanakkor szembesít minket az óriási korlátozásokkal. A levitáció új irányokat ajánl a klasszikus problémákra."- Mario Ramiro. A Brazil művész a Nulla Gravitáció (Gravity Zero)  című installációját üvegből, sárgarézből, fából készítette, amit egy elektromágnes működtet.

http://orbit.zkm.de/?q=node/227

http://mobile.orbit.zkm.de/?q=user/121

Az amerikai Kenneth Snelson 1927-ben született. 1968-ban készítette a Needle Tower című művét, aluminiumból, és rozsdamentes acélhuzalból (kép a szöveg alatt, ballra). Az öntartó szerkezetnek köszönhetően a lebegés érzését kelti, legalábbis nem érezzük, hogy valami tartja a ’tűket’. Korai munkáinál bambuszt, és fát is használt.

http://www.kennethsnelson.net/

http://www.grunch.net/snelson/rmoto.html

http://hirshhorn.si.edu/collection/gardens/snelson.html

 

Az amerikai Thomas Shannon az 1980-as évek elején készített először egy lebegő sorozatot nemes anyagokból, bronzból, fából, aranyból, márványból, ahol a mágnesek nem láthatóak, például a . A szeretet iránytűje (The Compass of love) 1981-es művénél is szinte láthatatlan kábelekkel tartja vissza a mágnest a kimozdulástól, s ezzel a testek az ellentétes pólusuk miatt lebegnek. (fenti kép)

Az Iránytű Hold Atom Szoba (Compass Moon Atom Room) 1990-91 installációnál a lógatott 270 mágneses gömbök, mindegyike 10 centiméteres átmérőjű. Az iránytű módjára pólusaik szerint beállított installáció egy kis mozdításra mozgásba jön, láncszerűen elmozdítva a közelében lévőt.

 

A Föld egy órás siklása (Earth Glides an hour) 1992-es szobornál a forma kerek végei szimbolizálják a földet, a hossza a föld egy órányi elmozdulását jelzi. A mágnest a parketta alá rejtette. (kép a szöveg alatt)

http://www.tomshannon.com/

http://www.orbit.zkm.de/?q=node/259

„A menny misztikus kutatása áll implicit módon James Turrell művészetének középpontjában. Turell olyan sűrűvé teszi a fényt, hogy tapinthatóvá, szinte vághatóvá válik. Fényinstallációi az érzékelés határait vizsgálják, képessé tesznek bennünket arra, hogy olyan dolgokat láthassunk, amik nincsenek ott, vagy eltüntet olyanokat, amelyek jelenlévők. (Whitney Múzeum-beli kiállításán egy falat imitált, amire többen rátámaszkodtak és elestek.) ” /idézetek Sturcz Jánostól/ Az amerikai művész az 1983-84 ben készült, Lebegés című művében is elsősorban a fényből építkezik. (alsó kép)

 

 

 

 

 

 

http://www.pbs.org/art21/artists/turrell/#

http://en.wikipedia.org/wiki/James_Turrell

http://www.areaofdesign.com/americanicons/turrell.htm

A lengyel Adam Kalinowski 2002-es "idő és tér" című projectje, hélium ballonónokból, és 4 videó kamerából állt, azaz lebegett. A videók élő közvetítésben ki voltak vetítve az Arsenal Galériában, Poznan-ban. A galériában kifeszített vásznak közé menve a néző maga élhette át a lebegést, legalábbis vizuálisan. (A művész koncepció leírása eredeti nyelven a képek alatti linkben olvasható) Ballonokból egyébként több installációt is készített, de foglalkoztatja a szél is, mely a 2003-as „The way of the stone” , A kő útja című művében látható, ahol a szél erejét befogva, három egymással összehangolt 'szélbefogó' szerkezet emelget egy követ.

http://www.adamkalinowski.com/

http://bea.st/

http://bea.st/sight/lightbulb/

Csörgő Attila ”Hogyan szerkesszünk narancsot? 1993-94. 9 ventillátor, 9 papírtest (testátmérő kb. 12 cm), alapterület változó. Egy négyzet alapú területen fehér papírtestek lebegnek fehér “papírturbinák” felett. A testek készítésekor olyan gömbbe írható formákból indultam ki, mint a szabályos és félszabályos geometriai testek, valamint néhány egészen más szerkesztési elgondolásból, amilyen, pl. a gömbfelület spirális megközelítése a narancshámozás mintájára...”
„Abból a hipotézisbol indultam ki, hogy egy gömb képes mozdulatlanul lebegni a ventillátor fölött. Próbálkozásaink, hogy papírra megszerkesszünk, síkból hozzunk létre egy gömböt csupán más-más módon és szinten tökéletlen megoldásokhoz vezethet. Ezek a gömb különféle aberrációi, melyek lapjaiba, szögleteibe a légáram belekap és mozgásba hozza őket. Így különböző mozgásformák jönnek létre és a testek felépítésüktől függően hol szeszélyesebben, hol egyenletesebben ugrálnak, forognak, lebegnek az alulról jövő légáramban.” A művész koncepciója (teljes hosszban a honlapján olvasható, link a képek alatt.)

 

 

 

 

 

 

 

http://www.c3.hu/~acsorgo/

http://orbit.zkm.de/?q=node/376

http://www.mediamixonline.hu/index.php?pg=news_17_205

http://www.faa.hu/publications/csorgo.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Hans_Haacke

Andy Warhol héliummal töltött, úszó ezüstpárnái 1966-ban lebegtek először. „Andy azt mondta, hogy azokkal az ezüstpárnákkal be akarta fejezni a festőkarrierét, megengedi nekik, hogy elrepüljenek a háztetőtől, de nem igazán repültek el. Ez egy nagy gesztus volt; ő a nagy gesztus mestere volt.” ~ Ronnie Cutrone

 http://www.orbit.zkm.de/?q=node/65

http://www.warhol.org/

   Alexander Calder 1932-től kezdve készítette úgy­nevezett mobiljait, bizonytalan egyensúlyú drótszerkezeteken rögzített fém­lapokból, amelyek a legkisebb lég­áramlatra is mozgásba jöttek. A mobil valójában geometrikus, színes le­mezek kompozíciója, amit motor vagy szél mozgat.

http://www.nga.gov/exhibitions/calder/realsp/roomenter-foyer.htm

http://www.calder.org/#

A Francia festőt, Yves Kleint (1928-1962) is komolyan foglalkoztatta a lebegés. A négy danos, fekete öves dzsúdó mester, keleti nyelveket és filozófiát tanult, amelyben köztudottan ott gyökeredzik A lebegni tudás vágya is. Nagy hatással voltak rá, emellett a Rózsakeresztes kozmogónia és Gaston Bachelard írásai is e témában.  A Rózsakeresztesek, a XVI. és XVII. században alakultak, mivel ez az az időpont, amikor az emberek szeme megnyílik a természet felé. A természet még csupa titok: a bolygók járása, az ásványok viselkedése az olvasztótégelyben, a betegségek és a fénytani jelenségek, még mindig valami babonás homályba burkolóznak, és mind összefüggnek egymással. E csoport tagjai többek közt azt vallották, hogy az egó megtisztításával lebegni tudunk, le tudjuk küzdeni a teret, vagy akár áttetszővé tudunk válni.
Yves Klein 1960-as Ugrás az űrbe, című fotóján önmagát ábrázolja, amint egy háztetőről az utcára (semmibe) ugrik.

 

 

http://www.tate.org.uk/space/spaceart.htm

"A 20. század elején, a magyar Moholy-Nagy László, a kinetikus érdeklődéséből következően, “ plasztikai konstrukcióit túllendítette a fizika nehézkedési törvényén, szigorúan szerkesztett művei a súlytalanság, a lebegés érzetét keltették a nézőben." írja Kassák Lajos, Moholy Nagy Lászlóról, 1962-ben az Éljünk a mi időnkben című folyóiratban.

 

 

 

 

 

 

Moholy-Nagy László a szobrászi alakítás öt fejlődési szakaszát különbözteti meg az anyag kezelése szempontjából, vagyis a szobrászati fejlődés különböző szakaszait, mely fejlődés leolvasható jelentése: tömegtől a mozgásig. / Moholy 1968

Moholy szerint ez az öt szakasz a következő:
• a tömbszerű szobor
• a modellált (kivájt) szobor
• a perforált (átfúrt) szobor
• a lebegő szobor
• a kinetikus (mozgó) szobor

http://www.tate.org.uk/space/spaceart.htm

 

 

 

1959-tól készít mágneses szobrokat Takisz Vasszilakisz. A görög szobrász a természet és a technika, valamint a művészet között akart kapcso¬latot teremteni a mágneses hatások bevonásával. Az idős mester a mai napig aktívan alkot, friss munkái, pl a 2004-es Agy, a szellemi frissességéről tanúskodnak. Szobrai kábellel fixálva vannak, és egy nagyobb mágnes irányába lebegnek.

http://www.takissculpture.com/

 Vilt Tibornak 1973-ban volt egy nagyszabású elképzelése: egy olyan kompozíciójú szobrot tervezett, amelynek a belsejében “kis energiájú elektromágnessel egy golyófüzért kevésbé pulzáló,” lebegő állapotba hoz. /Idézet, Vilt Tibor saját kéziratából. 1973./
 Tervét, melyet a brazíliai Magyar Nagykövetség szoborpályázatára adott be, sajnos nem fogadták el, de a pályázatra írt levelében megemlíti, hogy elektromágnessel képzelte el a kivitelezést. Ezzel a technikával működött volna a szobor, azon az elven, amelyen a mai japán vonatok működnek.
   A kutatásaimat 2003-ban kezdtem el. Az eredeti dokumentumokhoz Nagy Ildikó művészettörténész közbenjárásával jutottam hozzá. A kutatómunkám folyamán mesterem Jovánovics György ajánlásával felkerestem Harasztÿ István szobrászművészt, aki abban az élményben részesített, hogy a kezembe adta az udvarán található lemezeket, melyek arról tanúskodtak, hogy Vilt Tibor tényleg elkezdte megvalósítani nagyszerű ötletét.  A szobor tartozékai voltak előttem, és a mű valószínűleg a művész halála miatt maradt megvalósulatlanul. /Szvet

 

 

 

 

 

 

 

 

(A kép Vilt Tibor Emlékmű című szobrát ábrázolja 1970-ből.)


 

 A Vilt Tibor tiszteletére készített szobromnál a lebegő test formálódik, és mintegy szubjektív portréként megidézi Vilt formavilágát. A mintázó állvány attribútum, valamint utalás az Állvány és szobor sorozatra. A bele szerelt technika mintegy a kísérletező kedvű művészekre utal. Mindez a feje tetejére állítva, kibillent a megszokottból. Erre játszik rá a falra szerelt posztamens, mely pallóként, vagy mólóként is értelmezhető, így minden esetben az elrugaszkodást sugallja.
   A lebegő test Vilt 1926-ban készült Önarckép-éből indult ki, mely a Merengő-vel együtt hatott a plasztikai megfogalmazásra. Ez a forma az első lépések egyike, amikor a síknak teret kívánunk adni, vagyis mélységgel ruházunk fel egy körvonalat.
    Vilt rajongott az egyiptomi szobrokért, amelyek szintén a kontúr kivágásával kezdődtek, és sok éppen ebben a kezdeti állapotban maradt ránk, befejezetlenül. Ebből a formakincsből is merítettem, és így igazából, e mű egy nem portrészerű-portréként értelmezhető, vagy inkább egy belső portréként. Ezáltal Vilt Tibor szellemisége az, amely előtt az arany (= használatával is, mély tiszteletemet szeretném kifejezni.

 

http://szvet.mosaicglobe.com

A mű címe egy Nasa kutatás közben megállapított tényre utal, az űrbe kivitt bolhákkal történő megfigyelés eredményére. Az Anti-gravitációs térben a bolhák gyors szaporodásba kezdtek, egyfajta evolúciós késztetés,a túlélésért való küzdelem részeként.
E tudományosan megállapított, ugyanakkor megmosolyogtató összefüggés lett az alapja a 002. verziónak. A plasztika mintha osztódna, mintha csírázásnak indult volna, és mintha egy születés pillanata lenne. Hasonlatos az áldott állapotú anyatesthez, így a jövőt hordozza.

http://szvet.mosaicglobe.com

 

 

"A forma egy tömb, mely antropomorf arányú, ezáltal utalás történik az európai szobrászat hagyományaira, a lebegő forma pedig egy gömb, mely a tömegből van kivájva, és kimozdítva. A gömb, mely nemcsak a kezdetet szimbolizálja, a bolygót, a magot, az atomot, hanem a tökéletes formát is. A matt fekete szín, súlyos tömeget ad a hasábnak, anyagtalanná teszi a fából, plexiből, hungarocellből készült művet, vagy inkább egy anyaggá fogja össze: az ANYAG-gá. De a nézetek megzavarására is szolgál, így nem minden oldalról győzi meg a nézőt a lebegésről.Sőt, ezt kihasználva, úgy helyeztem el a kiállítótérben, hogy a bejáratból a fekete tömeg látszódjon a negatív félgömbbel és a kimozdított hasábbal." / Szvet MKE Diplomadolgozat 2007/

"Levitation is now reality, what is more, a technologically working, and applicable phenomenon. Using it in sculpting, however, can bring up brand new opportunities. According to traditional European approach, sculptures are three dimensional objects, standing on the ground, obeying gravity.
Objects floating in the air, refusing to accept gravity as one of the main powers of nature, can be viewed as tools in seeking connection between the material and spiritual worlds. Sculptures stalled on the ground or the ones separated from it but still based on gravity are of essential connection between the soil and the material, in other words they grow out of it.20^th century hanged sculptures symbolise the connection with the sky, and are of metaphisical coherence. This way, floating objects bring on new thoughts and opportunities." Szvet

 

"A legújabb munkám egy öt éves project eredménye, egy elektro-magnetikus, lebegést alkalmazó installáció. Ebben a kinetikus műben egy új bolygót hoztam létre, melyen élet is lehetséges.
Egy új bolygót, földből, rátelepített növényzettel, egy műnap körüli pályára van állítva. Egy olyan bolygót, melyen az élet kezdetleges formái is megmutatkoznak, mely egyszerre lehet az emberi fantázia mérhetetlenségének a jele, és a rombolásé is. Az egész installáció egy laboratóriumi körülményekre emlékeztető, teremtéssel játszadozó kísérletet vázol." /Szvet MKE Diplomadolgozat 2007/